Ha már az Ankh így arat, és a Kemet is a kanyarban, essen szó a területfoglalós játékok egyik nem is olyan rég - magyarul is! - megjelent darabjáról, a Lords of Hellasról.

Ezúttal nem fogunk pontokat gyűjtögetni, második helyezett sincs a játék végén, aki nyer, az mindent visz. És hogy ezt mivel éri el, az teljesen rajta áll. Leölhet 3 mitológiai szörnyet, elfoglalhat 2 különböző régiót, markában tarthat 5 templomot vagy felépíthet egy isteni emlékművet, amit aztán 3 körön át óvnia kell a betolakodóktól.

A körödben ezeket az alap akciókat hajthatod végre az általad választott sorrendben:

- Hopliták mozgatása. A sereged egységei, ők végzik a piszkos munkát, foglalnak el területeket, védenek városokat.
- Hős mozgatása. A hősök ritkán szólnak bele a halandók dolgába, szörnyekkel és küldetésekkel vannak inkább elfoglalva.
- Imádkozás. Ha van egy szabad papod, elküldheted valamelyik istenhez imádkozni gyorsabb cipőért, erősebb karért vagy meggyőzőbb vezetői képességekért.
- Használhatsz egy ereklyét. A legkülönfélébb bónuszokat adják a plusz harci kártyától kezdve Zeus mennydörgős villámáig.

Van még emellett 7 speciális akció, amiből egyet kell választanod és addig amíg valaki nem épít emlékművet nem is használhatod újra:

- Felkészülés. Gyógyulhat a hősöd vagy harci kártyát kaphatsz, esetleg letehetsz egy hoplitát a hősöd mellé. Ebből kettőt is megcsinálhatsz.
- Vadászat. A hősöd fasírttá verheti a legkülönösebb teremtményeket. Vagy nem, mert visszaharapnak. Nyugalom, kockák dobálása nélkül, de azért kell egy kis szerencse...
- Elbitorlás. Amennyiben az adott színű régióban már végrehajtottál valamilyen jó cselekedetet, legyen az egy szörny megölése vagy valamilyen küldetés teljesítése, kipaterolhatod az ellenfeled katonáit az országból, és a sajátjaidat ültetheted a helyükre.
- Templom építése. Felhúzol egy templomot, kapsz érte egy, papot és könnyen lehet, hogy isteni áldásban is részed lesz.
- Toborzás. Felvehetsz 2 hoplitát minden általad uralt város után.
- Erőltetett menet. Az egyik városállamból az összes katonád  átvezényled szomszédolni.
- Emlékmű építése. Kiválasztasz egy istent, felépíted a talapzattól kezdve, így egyre erősebb bónuszokat ad, amikor a papod hozzá imádkozik. Ezzel le is reseteled a kört és a szörnyeket is mozgathatod vagy támadhatsz velük, attól függően, hogy mit dobtál a játék egyetlen dobókockájával.

Mint mondtam, a játék megjelent magyarul, és biztos vagyok benne, hogy abban sokkal jobban sikerült a fordítás, mint amiket most itt én összeirkálok. De nem is a szabálykönyvet akarom elétek tárni, inkább pár alapismeretet osztanék meg a játékkal kapcsolatban, illetve azt az érzést szeretném bemutatni, hogy milyen is, amikor azon mesterkedsz, hogy te kerülj ki győztesen ebből az egyáltalán nem baráti, kiélezett helyzetből.

Na, akkor szedjük össze, mi mindenünk van eddig. Sok alap katonánk, akikkel lehet jönni-menni a térképen. Egy hősünk, aki szörnyeket öldös vagy istállókat takarít. Pár templomunk. Néhány ájtatos papunk. Különböző erejű harci kártyák a kezünkben, maximum négy darab, és a játék lelke, az isteni áldások. Néha, amikor templom épül, - mindegy ki által - az istenek megjutalmazzák az összes játékost egy különleges, állandó képességgel. Ilyenekből a játék folyamán 4 darab lehet nálad, és ettől lesz minden játék más és más. Van amelyik áldás a harcban segít, van amelyik a szörnyek ellen vethető be és akad olyan is, amitől a seregedet tudod könnyebben mozgatni. Ezeket az áldásokat draftolva kapjátok, és az választ először, aki a templomot építette.

A harci kártyák kivételével minden információ nyilvános egymás számára. Ha egy sereg betör az országodba, nem nehéz kiszámolni az erejét, csak össze kell adni az ellenséges hopliták számát. Amit viszont nem tudsz, hogy mekkora erejű kártyák támogatják még ezt az inváziót. Ezenkívül a bestiákat is ezekkel a kártyákkal kell lemészárolni, szóval jól meg kell gondolni, hogy mire használjuk, mert egy kiadós Minotaurusz-idomítás után könnyen találhatjuk magunkat védtelenül a kedves szomszéd seregeivel szemben. 

Ez egy teljes egészében reakciós játék. Ez alatt azt értem, hogy egy pillanatra sem veheted le a szemed az ellenfélről, nem éri meg a külvilágot kizárva, a várfal biztonságában csak a magunk dolgával törődni, mert csúnyán el fognak porolni. Sokszor kell olyan lépésre szánni magunkat, ami nem illeszkedik az aktuális terveinkbe, de kulcsfontosságú, hogy megtegyük, különben az ellenfelünk egyszerűen megnyeri a játékot. Sunyiban felhúzza az ötödik templomát, begyűjti a harmadik trófeáját vagy elfoglal egy kis városállamot a térkép szélén, amivel véget is vet a játéknak, és győztesen röhög a markába. És mint mondtam, itt nincs második helyezett. Konfrontáció annál inkább. Ezt jobb az elején letisztázni! Leülünk játszani, mindenki szeret mindenkit, de ha úgy látom jónak, eltiprom a sereged. Ne legyen sértődés.

Mitől egyedi szerintem ez a játék? Egyrészt a fejleszthető képességektől. Vezetői készség, erő vagy gyorsaság. Mind fontos és mind jó lenne kimaxolni, de erre egy játék kevés. Szóval el kell indulni egy úton, ki kell tűzni egy célt. Aztán ott vannak az áldások. Könnyen lehet, hogy az egész eddigi stratégiád megváltozik és területfoglalás helyett a szörnyekkel kezdesz viaskodni, csak mert Zeusz úgy megáldott, hogy esélyük se lesz. A területed folyamatosan nő, a katonáid száma véges, az ellenség egyre közelebb, és minden körben figyelned kell honnan jöhet a következő támadás. 

A játék nagyon szép. A térkép színes és könnyen átlátható. A kiegészítőként kapható templom és város minikkel ráadásul 3D-ben kel életre. 

Találkoztam olyan véleménnyel, hogy a szörnyek leölése túl könnyű, és csak azzal lehet nyerni. Persze, ha hagyod hogy az ellenfeled ledarálja őket, miközben te monopolyzol. 

Az emlékművek nagyon jól mutatnak teljesen felépülve, csakhogy ez a legritkább esetben jön össze. Egy még csak-csak, de mind a 3 soha.  

A játék nehézségét nem tudom meghatározni. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de az akciók könnyen érthetőek, a segédletek mindig az orrod előtt vannak. A harci kártyák furák, talán mivel egyszerre használatosak a szörnyek és a seregek ellen is. Teljesen kezdőként, úgy hogy nincs senki, aki ismeri a játékot és elmagyarázza, csak a szabálykönyvből megtanulva kemény dió lehet. 

Kinek ajánlom? Azoknak, akik egy jó területfoglalós játékra vágynak, szeretnének seregeket mozgatni, de emellett még valami többet is keresnek. Ezt megtalálhatják itt a változatos hősökben, a különféle képességekben és az ismerős szörnyekben. Ha nem riaszt el, hogy bele kell gázolnod a partnered terveibe, ha van kedved, erőd, átrágni magad a szabályokon, akkor jó eséllyel élvezni fogod a Hellasban töltött időt, és vissza akarsz majd még térni.