Rövid ismertető a játékról, mielőtt belekezdek:
Viticulture Essential Edition + Tuscany Essential Edition egy már feljavított verziója az eredeti játéknak. Közepes nehézségű gazdálkodós, munkáslehelyezős játék, amit bátran ajánlok a társasjátékokkal még csak most ismerkedőknek is.
Egy borászatot igyekszünk irányítgatni, fejleszteni, borokat palackozni és megrendeléseket teljesíteni. Nincs fix kör limit, ami alatt a legtöbb pontot kell szerezzünk, hanem amint elérte valaki a 25 győzelmi pontot, abban a körben véget ér a játék.
Ami nagyon jó benne, hogy szabad kezet kapsz és eldöntheted, hogy a munkásaid számát növeled, az épületeidet fejleszted vagy minél előbb elülteted a szőlőtőkéket, és igyekszel palackozni, megrendeléseket teljesíteni.
Tegnap már megint megvettem a címben szereplő euro játékot... Miért megint? Mert régebben már megvolt, és játszottuk párszor - sarruken nem, és ezt nem is felejti el mindig a szememre hányni -, majd eladtam, mert úgy gondoltam, hogy nem elég mély, nincsenek benne igazi döntések. Aztán eltelt pár év, de nem hagyott nyugodni, hogy elkapkodtam a dolgot, és adni kellene ennek a játéknak még egy esélyt.
Íme pár sor a tegnap esti újrázásról...
Imádom, ahogy kinéz a játék. A Tuscany kieg egy must have. Új tábla évszakokra bontva végre, speciális munkások, területfoglalós mini játék, alig várom, hogy belekezdjünk.
Játszópajtásom, "A ügynök", hasonló beállítottságú, mint én, ami alatt azt értem, hogy a pontok maximalizálásánál sokkal többet számít neki is a játékélmény. Ettől függetlenül rendre elver.
Draftoljuk a Mama + Papa kártyákat. Én 1 lírával kezdek, ami ahhoz is kevés, hogy egy szörpöt vegyek, nemhogy beindítsak egy borászatot.
Érdekes ebben a játékban, ahogy tartalékolnod kell a munkásaidat az eljövendő évszakokra, nem ajánlatos "gyere cipó, hamm bekaplak" módon lecsapni azonnal mindenre, ami szembejön. Ennek ellenére nem hagy nyugodni a gondolat, hogy borászat lévén az egyetlen tőkém egy halkonzerv a spájzban. Szóval lecsapok pár zöld kártyára, amik az elültethető szőlőfajták. Később pedig az ültetésre. Rendkívül boldog vagyok. Szüretelni mondjuk még nem tudok, palackozni meg pláne nem, de van szőlő a kertben! A ügynök taktikusabb volt, spórolt, hogy új munkást vehessen fel télen, és így több akciót hajtson végre a következő évben.
Pénz még mindig kevés, teszünk-veszünk, befut az első megrendelés kártya. 7-es szintű rosé. Muhahaha. Ehhez nem ártana bővített pince. Ráadásul duplán. Öntöző. Ja, és bor.
Így utólag azt gondolom, hogy el kell fogadni, hogy a játék elején nagyon lassan indulnak be a dolgok. Évek telnek el, mire egy egy vacak 3-as szintű vörösbort palackozni tudunk. Viszont a türelem merlot-t terem.
Haladunk tovább... Bejön egy-két nyári látogató, olyan különleges képességekkel, hogy irigyen tekintgetünk. Különleges épületek, amikből kettőt simán meg lehetne építeni, ha lenne pénzünk. Felbérelem az első speciális munkást, aki egy Professzor. Imádom a képességét; ha ugyanabban az évszakban használom, mint egy másik sima munkásomat, akkor azt a munkást visszakapom és újra elküldhetem kapálni.
Már eltelt 6-8 év, és kb. 3 győzelmi pontot szereztünk. Azon röhögünk, hogy sarruken már tuti legalább 20-nál járna, de mi nem matekozunk, csak építgetünk, ahogy tetszik.
Megvan mind a 6 munkás, tele a tartály friss szőlőlével. Szűzlányok tapossák. A pinyóban is lapul már pár üveg prémium borocska. Teljesítjük az első megrendelést. Majd innen kezdve minden körben újabbat. Mivel a játék 25 pontnál véget ér, és egy zsírosabb megrendelés 5 pontot ad, nem nehéz kiszámolni, hogy innentől kezdve már nincs sok időnk. Ez alatt nem azt értem, hogy a játék rövid! Egyáltalán nem az. Csak az eleje lassú, sokáig alig haladunk, már az is teljesítmény, ha egy év alatt fel tudunk venni egy munkást. Aztán hirtelen a pénz nem számít, mert ömlik, a csapból is bor folyik, és azon mérgelődünk, hogy egy körben miért csak egy megrendelést tudunk teljesíteni.
Kb 2 óra után a játék véget ért. Az most mindegy, hogy ki nyert. Én. :) De kicsit felemás érzés. A területfoglalós mini játékkal nyertem, a pincém kongott az ürességtől és a fejlesztéseim sem közelítették meg A ügynökét. Emiatt furán érzem magam. Miért nem számít a játék végi pontozásban, hogy mi mindent termeltél?
Ma majd újra nekifutunk, mert rendkívül élvezetes. Amikor benne vagy, akkor tényleg olyan mintha a gazdaságodat rendezgetnéd. Nem csoda, hogy ennyire népszerű ez a játék. A minőségről nem is beszélve, de aki látott már Stonemaier Games terméket, annak ez nem újdonság.
Ez még változhat, de így elsőre megint úgy gondolom, hogy örülök annak, hogy újra megvettem. Kicsit Yokohama érzésem van, csak nem a kikötőt kell járni árucikkekért.
Ajánlom azoknak, akik szeretnek elmerülni a témában, szeretnek fejlesztgetni. Ez a játék nem fogja kiégetni senkinek az agyát, arra ott a Vinhos. Ezzel csak kellemesen el lehet játszani...
UPDATE:
Másnap van. Nem a borok miatt. Csak aludtunk. Nekifutottunk még egyszer a bortermelésnek.
Az érzés hasonló, mint első játékra. Lassú kezdet, majd fürdünk a pénzben és teljesítgetjük a megrendeléseket.
Van pár dolog amivel nem értek egyet. De erre találták ki a háziszabályokat!
1. 1-es fehérből és 4-es vörösből lesz egy 5-ös rosé. Nah nem. Ez így nem maradhat. Nem tematikus és túl könnyű is. Ezentúl ha pancsolunk, akkor az új bor minősége az összetevők átlaga lesz.
2. Épület kártyákat eddig random húztuk. Nah ennek vége. Ezentúl lesz egy 3 darabos piac, ahonnan el lehet venni a neked tetsző épületet. Mint például a Le Havre-ban vagy az Anachronyban. Ezzel kevésbé van a szerencsére bízva, hogy a saját motorodat hogyan építed fel.
Tesztelünk és finomhangolunk tovább!
