Néhány évvel ezelőtt nagy vihart kavart a hír: olyan társasjáték készül, amelynek 3 része külön-külön is játszható, de négyféleképpen kombinálható is, az egyes kombinációk pedig különböznek egymástól a mechanikák tekintetében. Nézzük meg, hogy sikerült a Century-sorozat második része, A Kelet csodái!

Játékmenet

A szabályokat elolvasva erős déja vu-érzés kerített hatalmába: Emerson Matsuuchinak sikerült szinte ugyanazt a játékot újracsomagolnia és eladnia, mint egy évvel korábban (Century: Fűszerút). Ez azonban közel sem akkora probléma, mint hittem…

A Fűszerút egy kiváló bevezető játék, azonban gamerek számára néhány parti után unalmas lehet. Körről körre ugyanaz a pár dolog történik: fűszereket gyűjtünk, átalakítjuk egyszer, kétszer, háromszor, majd megpróbáljuk beváltani azokat győzelmi pontokra. A Kelet Csodáinak ugyanez az alapkoncepciója, a játékélmény mégis egészen más, ugyanis egy pakli kártya helyett ezentúl egy szép, színes, moduláris térképet kell bejárnunk vitorlásunkkal.

Apropó, hajózás! A játékmenet szerencsére nem lett sokkal bonyolultabb a Fűszerúthoz képest: a játékosoknak a körükben először hajózniuk kell, majd az adott térképlapkának megfelelően végrehajthatnak egy akciót. Az első lépés - jobban mondva hajózás - mindig ingyenes, a másodiktól kezdve azonban minden továbbiért fűszerrel kell fizetni.

Lépésünk kétféle helyen érhet véget: piac- vagy kikötőlapkán. A piaclapkák gyakorlatilag ugyanolyanok, mint a Fűszerút Kereskedőkártyái: adott típusú és számú fűszerek alakíthatók át velük másféle fűszerekké. Ezeket azonban nem sajátíthatjuk ki úgy, ahogy a Fűszerútban: mindenki használhatja ezeket, aki oda látogatva előörsöt épít rájuk. Megéri azonban sietni, mivel minden lapkán csak az első előörs ingyenes, a továbbiakért fűszerrel kell fizetni. Ha valaki olyan piaclapkára hajózik, ahol még nincs előörse, építhet egyet, ha pedig már van, végrehajthatja a lapka átalakító akcióját.

A térkép többségét alkotó piaclapkák mellett a négy sarokban kikötők találhatók. Ezek igen fontos szerepet kapnak a játékban, ugyanis a megfelelő típusú és számú fűszerek beadásával itt szerezhetünk győzelmi pont lapkákat, amelyek gyakorlatilag a Fűszerút Pontkártyáival egyeznek meg. A játéknak akkor van vége, amint valamelyik játékos hozzájut a negyedik győzelmi pont lapkájához. Ekkor még befejeződik az adott kör, majd mindenki összesíti a GyP lapkáiból, a megépített előörsökből és a megmaradt fűszerekből származó pontokat, és a legtöbbet begyűjtő játékos nyer.

A Century: A Kelet Csodái igazi különlegessége azonban nem az önálló játékmód, hanem a Fűszerúttal való fúzió lehetősége. A két belépő szintű alapjáték kipróbálása után nagyon kíváncsi voltam, vajon milyen lehet az ezek összeolvasztásából előálló új verzió, aminek a címe A homoktól a tengerig. Rögtön leszögezhetem: a javuló trend nem változott!

A fúziós játékmód, amely alapvetően A Kelet Csodáira épül, a Homoktól a Tengerig nevet kapta - a Fűszerútból mindössze a Kereskedőkártyákra és a Kezdőkártyákra van szükség. Ezek azonban alaposan átalakítják a játékmenetet! Míg A Kelet Csodáiban minden kör kötelezően hajózással kezdődik, addig itt ez csak a 4 lehetőség egyike:

» Kártya felvétele - elvehetünk egyet az asztalra letett kereskedő- vagy termelőkártyák közül.

» Kártya kijátszása - a kezünkből kijátszhatjuk egyik kezdőkártyánkat vagy valamelyik újonnan megszerzett kártyát, végrehajtva annak akcióját (a kijátszott kártyák csak “Pihenés” akció után kerülnek vissza a kézbe és válnak újra használhatóvá).

» Hajózás - annyi lépést hajózhatunk, ahány kártyát átrakunk a kezünkből vagy a kijátszottak közül a dobópaklinkra, majd ezután végrehajthatjuk A Kelet Csodáiban már megismert akciókat (piaclapka: előörs építése vagy piaclapka használata; kikötő: győzelmi pont lapka megvásárlása).

» Pihenés - kézbe vehetjük a dobópaklinkat, illetve a már kijátszott, de még el nem dobott kártyákat.

Mivel a Pontkártyák nem kerültek be ebbe a játékmódba, a győzelmi pontok többségét továbbra is a kikötőkben szerezhetjük meg, így a hajózás szerepe kulcsfontosságú marad. A vásárláshoz szükséges fűszerek begyűjtésére viszont immáron két alternatíva áll a rendelkezésünkre: a piaclapkák mellett koncentrálhatunk a kereskedőkártyákra is.

A játék többi eleme A Kelet Csodáiban már megismerttel egyezik meg, vagy ahhoz hasonlít:

» az utolsó kört az váltja ki, ha egy játékos megszerzi a negyedik győzelmi pont lapkáját,

» az előörsök lehelyezésével egyrészt győzelmi pontok, másrészt pedig bónuszok szerezhetők (bár itt öt helyett csak háromféléből lehet választani),

» a lapkákon csak az első előörs ingyenes, a többiért fizetni kell. 

Értékelés

A pontozás szigorúan szubjektív, a saját véleményemet tükrözi. Azoknál a skáláknál, amelyeknek egyik vége jó, míg a másik vége rossz (pl. játékélmény, külcsín, újrajátszhatóság), a magasabb szám jobb értékelést jelent, míg ott, ahol ez nem egyértelmű (pl. játékosok közti interakció, bonyolultság), a magasabb szám azt jelenti, hogy az adott tényező nagyobb mértékben van jelen.

Euró játéktól megszokott módon a tematika nem üt át túl erősen a játékon. Némi erőlködéssel simán rá lehetett volna húzni a mechanikákra teljesen más témát is.

6/10

A játék elemei szépek, igényesek és jó minőségűek, de semmi különösebben feltűnő vagy megragadó sincs rajtuk.

8/10

A Kelet csodái esetében korlátozott, a fúziós verziónál azonban már magasabb.

A Kelet csodái: 6/10

A homoktól a tengerig: 8/10

Közepes, a játékosok inkább csak közvetetten kerülnek egymással kapcsolatba.

6/10 

A Kelet csodái bevezető játék, így nagy mélységet nem kell várni tőle, a két játék fúziója azonban már tapasztaltabb játékosoknak is nyújt gondolkodnivalót.

A Kelet csodái: 6/10

A homoktól a tengerig: 7/10

Bonyolultság

Egyik esetben sem túl magas.

A Kelet csodái: 6/10

A homoktól a tengerig: 7/10

Szubjektív vélemény

A térbeli elem és az előörsökkel megszerezhető bónuszok behozása véleményem szerint nagyon sokat javított a Fűszerúthoz képest A Kelet csodáin. A Century-sorozat második része továbbra is a belépő szintet képviseli, ám az eddiginél lényegesen hosszabb időre képes lekötni a komolyabb kihívásra vágyó játékosokat. Mechanikájában nem, de hangulatában és jellegében leginkább talán a Ticket to Ride-hoz tudnám hasonlítani: egy gyönyörű térképen kell ügyeskednünk, miközben nem túl bonyolult, ám szórakoztató problémákon törjük a fejünket.

Hogy milyen érzés játszani a fúziós játékkal? Meglepően jó, ugyanis új szintet hoz a játékba: az alternatív stratégiákét. A játékok tervezőjének, Emerson Matsuuchinak úgy sikerült az összetettséget és a döntési pontok számát növelnie, hogy közben nem tette lényegesen bonyolultabbá a játékmenetet. Biztos vagyok benne, hogy azok, akik ismerik a Fűszerutat és A Kelet Csodáit, másodpercek alatt elsajátítják a Homoktól a Tengerig szabályait is, észre sem véve, hogy a családi-belépő kategóriából időközben áteveztek a kezdő gamer játékok felségterületére…

Végső értékelés

A Kelet csodái: 7/10

A homoktól a tengerig: 8/10

• akiknek tetszett a Fűszerút grafikája, de a játékmenetből hiányoltak valami pluszt,
• akik szeretik a Fűszerutat, de szívesen továbblépnének,
• akik szeretnék megismerni a társasok világának első “fúziós” játékát

Kinek nem ajánlom:

• akiknek már a Fűszerút sem jött be
• akik a komolyabb, fajsúlyosabb stratégiákat kedvelik

A cikk eredetileg a JEM 65. számában jelent meg.

A képek forrása a Boardgamegeek.